Tehát az élettartam miatt nem kell aggódnunk. A megfelelő - és még ésszerű - vastagság kiszámolása már összetettebb kérdés:

A termikus burok:

Az épületszigetelésben járatlanoknak kicsit idegenül hathat a fenti kifejezés, bár a fogalom mindenki számára ismert. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a hidegtől védendő testet a hőszigeteléssel teljesen körbe kell vennünk, mintegy burokba kell zárnunk ahhoz, hogy kellően alacsony legyen a hőveszteség, és jó legyen a hőérzetünk is. Ezért nem csak bundát veszünk fel télen, de vastag zoknit húzunk a lábunkra, meleg sapka kerül a fejünkre, és sokan kesztyűt is hordanak azért, hogy ne fagyjon le az ujjuk. Ezzel lesz teljes, megszakítatlan a hőszigetelés, a termikus burok körülöttünk. Hasonló a helyzet az épületek esetében is. Folytatva az analógiát: mind az épületszigetelésben, mind az „emberszigetelésben” a védeni kívánt épület/testrész is meghatározza a szigetelés vastagságát. A kesztyű vékonyabb, mint a kabátbélés, a padlásra meg vastagabb szigetelés kerül, mint a falakra. De a vastagság az egyéni igényektől is függ: a fázósabbak korábban húznak sapkát, és vastagabb a zoknijuk is. Tehát a szerkezet hőszigetelő képességét az elérni kívánt cél és a szigetelendő test/épületrész alapján határozzuk meg. A szigetelőanyag ismeretében pedig az alkalmazandó vastagságot is meg lehet határozni.

Kategóriákban gondolkozva:

Az energiatanúsítvány 10 csoportba sorolja az épületeket energiaigényük szerint, A+-tól I-ig. Új épület esetén ezekből már csak a négy legjobb jöhet szóba: A+, A, B, C. Ha viszont a betűktől elvonatkoztatunk, és a házak fűtési energiaigényére figyelünk, úgy három kategória is elég lesz. Az első csoportba azok az épületek kerülnek, melyek nemcsak megfelelnek a mai előírásoknak és elvárásoknak, de a holnapi pénztárcánknak sem ellenségei. Nevezhetjük ezt minimális vastagságnak is. Ha olyan házat szeretnénk, amely egy négyzetméterének fűtési energiaigénye 3 m³ földgáznál nem több, akkor a második csoportra, a javasolt vastagságokra figyeljünk. Ezek lesznek az úgynevezett alacsony energiájú házak. Egy 150 m² fűtött lakótérrel bíró ilyen ház fűtési energiaigénye ma kb. 65.000 Ft. Ennek nagyjából harmada lesz a költség, ha a passzívház szintjét célozzuk meg, ez lesz a harmadik csoport.

Szerkezetek és részletek:

Egy adott szerkezet hőszigetelő képességét befolyásolja a meglevő szerkezetet alkotó anyagok szigetelő képessége is. Ez elsősorban a falazatoknál jelentkezik, mivel egyes esetekben a teherordó szerkezetet adó anyagok is számottevő szigetelő képességgel rendelkeznek. A másik tényező az alkalmazott szigetelőanyag tulajdonsága. Nem mindegy, hogy egy magastetőt a szarufák között szigetelünk egy könnyű szálas anyaggal (l = 0,045 W/mK), vagy egy másfélszer olyan hatékony Manzárd Grafit® kerül a tetőbe. Éppen ezért a táblázatban szereplő vastagsági adatok csak a szigetelő anyaggal együtt érvényesek!

Talajon fekvő padló:

Az épület alatti talaj hőmérséklete télen magasabb, mint a környező levegőé. Ezért a talajon fekvő padlók szigetelési igénye nem olyan szigorú, mint a falak esetében, itt a hőátbocsátási tényező magasabb lehet, mint a többi szerkezet esetében.

Homlokzati fal, lábazat:

Homlokzatok esetében már nem ilyen egyszerű a kép. A hagyományosnak nevezhető falazóelemek, (tömör tégla, B30) melyek az olcsó energia időszakában voltak forgalomban, rendkívül rossz hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek. az olajválságtól kezdve viszont fokozatosan javult a járatos építőanyagok hőtechnikai tulajdonságai, és így a 70-es években épült homlokzati fal energiaigényéhez (1,4 liter olaj/m2) képest a korszerűnek nevezhető elemek akár a harmadát sem érik el. Ez az eltérés meg fog jelenni a hőszigetelési vastagságokban is, ezért itt a szigetelőanyagot tekintjük állandónak (Grafit Reflex, l = 0,032 W/mK), és a falazóanyagok típusa alapján tüntetjük fel a vastagság és hőátbocsátási tényező értékeket.

1 °c fok megfogása 6%energia megtakarítás

Hosszú évekig a 10 centiméteres hőszigetelőréteg vastagságát megfelelőnek találták, a legújabb felismerések szerint azonban jobb, ha kétszer annyi szigetelőanyag található a tető alatt.

Minél jobb a szigetelés, annál kevesebb károsító anyag kerül a környezetbe. Ez a legfőbb célok egyike, melyet az átdolgozott hővédelmi előírás maga elé tűzött. A hőszigetelés terén történt technikai változások elsődleges célja, a magas fűtési költségek ellensúlyozása. E tekintetben azonban sokkal többről van szó; a műszaki fejlődések, a magasabb nyersanyagköltségek és környezetvédelmi követelmények emelésének párhuzamba állításáról, a hővédelem állandó aktualizálásáról. A jobb szigetelés megakadályozza, hogy a termelt hő kiszökjön, így az energiafelhasználás, azonos szobahőmérséklet mellett határozottan csökkenthető. Gondolta volna, hogy 1 ˚C belső hőmérséklet elszökésének megakadályozása 6%-os csökkenést eredményez a fűtési költségben? Minden forinttal, amit a kiépítésekbe, vagy az új épületek hőszigetelőanyagába fektet, fűtési energiát takarít meg. Kellő hőszigeteléssel kevesebb tüzelőanyag felhasználása mellett is könnyedén kielégítheti igényeit. Mindez nemcsak saját költségvetését tehermentesíti, de a káros anyagok kibocsátásának csökkentésével, környezetét is óvja. Csak az tud megfelelő mennyiségű energiát megtakarítani, aki gondosan, és az előírásoknak megfelelően hőszigetel! Ezért ne késlekedjen.

Most tavaszi munka előjegyzések csomagokban nagy kedvezményekkel!

A tetőtéri szigetelés

A tetőtér téli vagy éppen nyári klímáját nem csak a hőszigetelés vastagsága, de számos egyéb tényező is meghatározza; például nagy hőtároló képességű betoncserép alkalmazásával is hozzájárulhatunk a tetőtér hőcsillapításához.

Az élhető tetőtér megvalósításánál különösen fontos a gondosan megtervezett és kivitelezett tető rétegrend kialakitása is. Ezekre is gondosan odafigyelve további minden egyes °c fok bentartásával további 6 % energiamagtakaritás érhető el.

Dübel

A rögzítéstechnika az a tudomány, amellyel mindenki találkozott már, akinek háza, lakása, nyaralója van. Legfeljebb nem ilyen tudományosan nevezte azt a feladatot, amikor egy kép, egy óra számára csavart rögzített a falba. A cél azonban minden esetben ugyanaz, a rögzítés, melynek megoldására igen sok lehetőség közül lehet válogatni, és ezek között csak kevés a megfelelő. Az optimális rögzítési mód kiválasztásakor mérlegelni kell, hogy milyen építőanyag használható, mekkora, és milyen irányú a terhelés, milyen egyéb elvárásoknak szükséges, hogy megfeleljen a rögzítőelem. Nincs ez másként a hőszigetelő rendszerek világában sem. Mi csomagjainkhoz az önnek legmegfelelöbb dübel kiválasztását is biztositjuk igy nem eshet abba a hibába hogy esetenként rövid dübelt adnak egy rendszer megvásárlásakor. Körültekintő munkafelméréseink során a falazat megvizsgálásakor eldönthető mi az a minimális hosszuság ami szükséges a tökéletes rögzitéshez. Ebben az esetben is több gyártó termékei közül választhat.

A dübelezés

A hőszigetelő rendszerhez elsősorban szigetelőanyag, ragasztó anyag, erősítőszövet és a megfelelő típusú és összetételű ragasztó szükséges. A dübelezés a hőszigetelő rendszerek rögzítésének egyik kiegészítő megoldása, célja adott esetben a ragasztás biztosítása.

A hőszigetelő rendszerek mechanikai rögzítése, úgynevezett dübelezése, elsősorban a szél szívóhatása és a folyamatos légmozgás okozta vibráció miatt szükséges. Az erős szél az épület előtt, valamint az épületek között elhaladva légnyomáskülönbséget, ezáltal erős szívóhatást fejt ki, mely képes arra, hogy részben, vagy egészben letépje azok hőszigetelését.

Hogy ennek nagyságrendje érezhetőbb legyen: ez a hatás tartja a levegőben a 70.000 kg összsúlyú Boeing 737-800 típusú repülőgépet is.

A szélszívás ereje a talaj szintjéről felfelé haladva nő, ezért az épületeknél több magassági sáv megkülönböztetése szükséges: 0-8 méterig, 8-20 méterig és 20-100 méterig. A változó magassági értékekhez viszonyítva történik a dübelek típusának, illetve azok szükséges darabszámának megválasztása. A dübelezés, pontosabban a dübelek használata nem minden esetben szükséges. A megfelelő hőszigetelés rögzítése során 3 alapesetről beszélhetünk. Az esetek többségében, a hőszigetelés rögzítésének leghatásosabb módja a ragasztás. Különböző okok miatt a megfelelő ragasztás mellett dübelezni is szükséges. Fontos tudni, hogy önmagában a dübelezés nem elegendő, ezért ragasztani akkor se felejtsünk el, ha dübeleket használunk a hőszigetelő anyag rögzítéséhez.

Amennyiben rosszul választ dübelt, vagy rosszul határozza meg a szükséges darabszámot, – és jelen esetben 3-4 évtizedről szóló döntésről beszélünk –, nagyon kellemetlen élményekben lehet része.

Elektrotechnika

Az elektromos tervezésből kimaradt berendezések – például elektromos kerti gépek külső csatlakozása, díszvilágítás, kerti tó fűtése, klímarendszer, kapunyitó, kaputelefon, klímavédelem, riasztó stb. – utólagos kialakítása sokkal több költséget von maga után. Nem beszélve a kellemetlenségekről: megvésni a nemrég meszelt vagy tapétázott falat, felásni a szép pázsitot.

Biztosíték tábla elhelyezése

Amennyiben többszintes épületet tervez, érdemes a felső szint bejáratánál a felső szinthez tartozó biztosíték táblát elhelyezni. Ez a megoldás segít a hibakeresésben, és nem kell emeleteket mászni, hogy egy biztosítékot visszakapcsoljon.

Előnyös, ha a szintek között egy belső házitelefon részére is épít ki vezetéket.

Vezetékkötések

Hasznos, ha régi villamos hálózatát időnként átvizsgáltatja. Számtalan hiba okozója a vezetékek változó keresztmetszete, illetve a kötések nem megfelelő összekötése. A lazult, sodort kötések, csatlakozások könnyen felmelegednek, azon kívül, hogy mindez erősen tűzveszélyes, a növekvő ellenállás következtében a hasznosítható energia jelentős része melegedés formájában elvész. Mindez háztartási elektromos készülékeit károsítja, mivel azok feszültsége lecsökkenhet 10-20 volttal is. Mindez észrevehető az égők pillanatnyi elhalványodásában.

Ez a jelenség megismétlődhet a biztosítékok esetében is. Amennyiben azok régiek, elavultak vagy a rögzítő csavarok nincsenek kellően meghúzva, szintén felmelegedés, illetve energia veszteség tapasztalható. Amennyiben fontos a pénztárcája, ne hagyja!

Vezetékek szigetelése

Ezen felül, az idő során elhasználódott gumiszigetelésű vezeték is zárlatot okozhat, egyben fokozottan balesetveszélyes. A szigetelési hiba következtében, a nem megfelelő szigetelésen keresztül szivárgó áram folyik, amelyet a mérőóra rögzít, az illetékes pedig fizet. Az elhasználódott gumiszigetelésű és alumínium erű vezeték, vélhetőleg védőcsőben van elhelyezve, amelyből a vezeték általában könnyen eltávolítható. Adott esetben helyére szintén problémamentesen beszerelhető, a régi gumiszigetelésű vezetéknél kisebb helyigényű, rézerű, műanyag szigetelésű új vezeték.

 

Penészedés?

A penészesedés ott is megjelenhet a lakásban, ahol eddig soha sem fordult elő. Ez akkor történik meg, ha a lakásban megnőtt a levegő nedvességtartalma, például mosás után, szárításkor vagy ha növeli a virágok számát , felázási beázási foltok jelenlétekor a lakásban, vagy, ami a leggyakoribb példa a rosszul átszellőztetett lakás tipikus esete mikor nem tud a páradus levegő távozni . Ilyenkor az lecsapódva is okozhat penészedéseket. Vagy koszorúk acél vagy monolit vasbeton koszorúk,áthidalók,bekötési csomópontoknál ahol nincs külső heraklit vagy heratekta hőszigetelés vagy utólagos homlokzati hőszigetelés. ,Előfordulhat ha eltömíti az ablakoknál levő réseket. Ebben az esetben a penész általában két évvel a szilikon- vagy fémtömítések felszerelése után jelentkezik. Ezt sajnos kevesen tudják, ezért sok ember, miközben megpróbálja az energiafelhasználást csökkenteni, rontja lakásának mikroklímáját. A száraz penészedéstől , felázásoktól mentes falak aljzat és lábazatok alapkövetelményei a az utólagos homlokzat-szigetelésnek.

Mindezek elkerülése érdekében, amennyiben lehetséges, a fal vagy a födém külső, úgynevezett hideg oldalán hőszigetelten. Ezek a lehetőségek sajnos nem minden esetben adottak. Bizonyos helyzetekben az épületet – pontosabban annak külső falát – különböző okok miatt nem lehet felújítani. Ebbe a kategóriába tartoznak a műemlék jellegű épületek, vagy magasabb társasházak panelházak. Azonban mi a teendő, ha ezen épületek belső falain is megjelenik a penész? Hát először is minden esetben elkerülendő egy felületes külső diszperziós műanyag festés alkalmazása mert így még a maradék természetes átszellőzéstől is elzárjuk a falazatot. Ezt még pluszba gyenge minőségű szellőzővel el nem látott műanyag ablakok beépítésével is fokozhatjuk . ezzel csak tovább fokoznánk a penészedés kockázatát. Sok esetben a falazatok porozitásának lekötésével és megfelelő páraáteresztő kültéri homlokzati festékek alkalmazásával is nagy előre lépéseket érhetünk el hiszen egy száraz nedvességtől mentes falazat mint például a gáz beton panel épületek már önmagukban hőszigetelők. Így is óriási eredmények érhetők el a homlokzati hőszigetelés nélkül is. Természetesen ezek a beavatkozások nem helyettesítik az eps hőszigetelő rendszer adta megtakarítási előnyöket. Vagy amennyiben ezekre a külső eljárásokra nincsen lehetősége Ebben az esetben, csak a belső hőszigetelés az egyetlen megoldás, mely esetben nem árt számolni az esetleges problémákkal.

Belső hőszigetelés esetén fennáll a veszélye annak, hogy a hideg falfelületek tovább hűlnek. Ennek következménye a páralecsapódás és a penészedés fokozottabb megjelenése, mely nem csak az épület szerkezetét rongálja, de egészségügyi problémákért is felelős lehet. Szigetelés vagy előtét falak mögötti részeket mindenesetben át kell szellőztetni hogy a falsarkok vagy vizesedő részek kiszáradását biztosítsuk.

Éppen azért, belső hőszigetelés esetén is minden esetben kérje ki egy szakember véleményét, hogy az Ön lakásához legmegfelelőbb szigetelőrendszer, szakszerű módon kerüljön beépítésre. Természetesen ebben is álunk az önök rendelkezésére. Személyre szabott kivitelezési alternatívákkal és ötletekkel segítjük a döntéshozatalban.

Amennyiben olyan épülettel, vagy épületrésszel rendelkezik, melyben viszonylag hosszabb ideig nem tartózkodik – például hétvégi házak, nyaralók, telek házak – úgy érdemes annak falait a megfelelő belső hőszigeteléssel ellátni. Mindez nemcsak költség, hanem energiatakarékos megoldás, mert a tartózkodásunkat felölelő rövid időre nem szükséges felfűteni az egész épületet, azok falait, homlokzatát, nem használt épületrészeit, mégis a kívánt helyen megfelelő klímát biztosít.

Minden épület rendelkezik úgynevezett hővezetési ellenállással, mely az adott épületszerkezet hőszigetelési tulajdonságait jelenti, egészen pontosan a hőfokesést, valamint a hő áram sűrűségének arányát. Ezek ismeretében meghatározható, hogy milyen elvárások támaszthatók az épületre alkalmas hőszigetelő rendszerrel szemben.

Ezen adatok ismeretében, a továbbiakban meghatározható az adott épület páraáteresztő képessége, a szerkezet hővezetési ellenállása, illetve az épület szerkezetén keresztül leadható hőmennyiség.

Építkezési - tanácsok

Építkezés során az egyik legfontosabb művelet, a munkafolyamat helyes időzítése, még a tényleges munkálatok megkezdése előtt megy végbe. Lakás- valamint házépítések főszezonja általában nyárra és ősz elejére esik. Tavasszal és nyár elején már áll a falazat, felkerül a tetőt, megtörtént a kábelek és vezeték lefektetése, majd július és szeptember közötti időszakban zajlanak a vakolási és szigetelési munkálatok, hogy utána még a festés is kiszáradjon.

Amennyiben elhúzódnak a munkálatok, úgy a hideg beálltával éjjel-nappal fűteni kell a fagyveszély miatt, ugyanakkor nappal szellőztetni is szükséges, hogy kiszáradjon az épület belső tereiből az építési nedvesség. A csúszással érkező nagy hideg jelentős plusz költségeket halmozhat fel.

Pedig építkezés során, ha fűtésről van szó, akkor az energiatakarékosság ma már jogos elvárás. Megdöbbentő, hogy a háztartások energiafelhasználásának több mint 70%-át a fűtés teszi ki. Rezsi költségeinek csökkentése, a termelt hőenergia maradéktalan hasznosítása, illetve környezet megóvása érdekében már otthona építése során használjon szigetelő rendszereket!.

 

Falak hőszigetelése

Mikor hőszigetelésről beszélünk akkor az esetek 90%-ban ezt a falakra értjük, mert értelemszerűen oda érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani ahol legnagyobb a hő veszteség, s ennek csökkentésével javul a legnagyobb mértékben az épület energiafelhasználása.

Az épület falainak, homlokzatának megfelelő módon történő homlokzati-hőszigetelése az év minden napján kifizetődő átalakításnak bizonyul. Ebben az értelemben a hőszigetelés fontosságát nemcsak a téli energia-megtakarítások esetében érdemes hangsúlyozni, hanem a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében is.

Nyáron a szigetelés nélküli épületek falait átjárja a meleg, és elviselhetetlen hőség keletkezik a belső terekben, ami ellen a legjobb esetben is csak mérsékelten energiatakarékos klímával lehet védekezni. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával viszont a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a helyiségek belsejében is azonos hőmérsékletű, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. Mindez annak köszönhető, hogy ahomlokzati-hőszigetelés úgymond elébe megy a problémának, és már azt megakadályozza, hogy a külső fal felhevüljön, mivel a napsugárzás jelentős részét a homlokzat anyaga távol tartja.

Egy jól kivitelezett homlokzati-hőszigetelő rendszer alkalmazásával, hasznos energia, illetve pénz takarítható meg, ugyanakkor a kisebb energiafelhasználással és a csökkentett károsító anyagok kibocsátásával védjük környezetünket. A megfelelő hőszigetelő rendszer használatával soha nem tapasztalt hőenergia és költségek takaríthatók meg, a kérdés, hogy a cél elérése érdekében melyik megoldás a legelőnyösebb.

A megfelelő hőszigetelés alkalmazás, régi épületek esetén még égetőbben jelentkező probléma, mint az újépítésű otthonok esetében. A hagyományos téglaépítésű házak, egy hiányos hőszigetelésű panelházzal szemben jó hőszigetelőknek bizonyulnak, ugyanakkor azok hőszigetelő képességes sem közelíti meg a ma elvárható szintet.

Egy adott fal hőszigetelési tulajdonságának növelésével párhuzamosan, a falon mérhető hő veszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is csökken, hiszen a szerkezet, illetve a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség között, egyenes arányosság áll fenn.

Egy épület hővesztesége az alábbi utakon távozik:

• falakon keresztül: -40%

• tetőn keresztül: 20-30%

• ablakokon át: 15-25%

• padlón, födémen: 10-15%

• a maradék pedig a kéményen keresztül, tiszta hő kibocsátás formájában és a fűtési rendszer hatásfokán múlik.

Éppen ezért, otthona felújításának esetén nem elegendő csupán a homlokzat megfelelő hőszigetelése, illetve az előállt hőszigetelési károk orvoslása, hanem teljes körű munkálatokat tanácsos végezni. Ebbe az értelemben szükséges a tető, illetve a födémek hőszigetelése, illetve a régi, vagy károsodott nyílászárók cseréje, javítása. Csak így érhető el eredményes energia-megtakarítás.

Költségmegtakarítás mértéke

Egy egyszerű példán keresztül könnyen kiszámolható, mekkora költségmegtakarítást jelent a megfelelő hőszigetelés használata egy fűtési szezonban. Tételezzük fel, hogy egy ház fűtési költsége egy fűtési szezonban összesen 200 000 forint. Az egyszerűség kedvéért a falakon fellépő hőveszteséget tekintsük 30%-nak. Tehát körülbelül 60 000 forint csak a falakon keresztül távozik. Ha erre csupán 8 centi vastagságú hőszigetelés kerül, kb. 30 000 forintot takaríthat meg fűtési szezononként. De ezzel együtt is az egész épületét csak 15 százalékkal sikerült csökkenteni, érdemes tehát a többi épületszerkezetet is felújítani, szigetelni. A megfelelő hőszigeteléssel csupán a falak hővesztesége közel 60%-al csökkenthető.

Általánosan igaz, hogy a nem megfelelő módon hőszigetelt épületek esetében eszközölt utólagos hőszigetelés, tíz-tizenöt éven belül behozza a kivitelezésre fordított költségeket. Ebből következik, hogy minél jobb az épület falának eredeti hőszigetelése, annál kisebb megtakarítás érhető el utólagos szigeteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő is arányosságban nő. A mai energia árakat figyelembe véve, a hőszigetelő rendszerek már nemcsak, mint utólagos szigetelések, hanem új építésű házakon is aktuálisak. Főként új építésű házak esetében nem jelent többletköltséget az indokolt hőszigetelés kialakítása, továbbá a megfelelő tervezéssel pénz és idő takarítható meg. Pontos mérési értékek azonban mindig csak az adott környezeti és egyéb körülmények figyelembe vételével végezhetők.

Falak utólagos homlokzati-hőszigetelése

Csapadék és nedvesség elleni védelem céljából kiépített utólagos fal-, illetve pinceszigetelés összetett és bonyolult folyamat. Utólagos hőszigetelésre alkalmas technikák és technológiák között, ma már hazánkban sem könnyű eligazodni. Éppen ezért célszerű olyan szakcéghez, szakemberhez fordulni, mely mélyrehatóan foglalkozik épület- és homlokzati-hőszigeteléssel. Választása olyan csoportra essen, melyik nem egy anyagot, módszert alkalmaz, hanem a diagnosztikától a kivitelezési végigkísér egy szigetelési folyamatot, és minden esetben a legcélravezetőbb, leghatásosabb megoldásokat javasolja. Ebben segít önnek a Villanegra Bau Épitőipari Vállalkozás aki 2006 óta áll a megrendelők szolgálatára. Épület szerkezet kivitelezések, állagmegóvások , felújítások , veszélytelenitések , és átfogó energia megtakarítási programjaival segíti a hozzá forduló megrendelőket.

A nedvesedés problémája általában három okra vezethető vissza.

1. Megközelítőleg 35-40 év elteltével az épületek hiányos, illetve gyenge minőségű hőszigetelése elöregedik, a támasztott igényeknek és az elvárt hőszigetelési feltételeknek már nem felel meg.

2. Hasonló következményekkel lehet számolni, amennyiben a régmúlt technikai szintjének megfelelő hőszigeteléssel látták el az épületet, azonban annak hatásfoka a szigetelőanyagok rossz megválasztása, kevésbé jó anyagminősége, illetve a hibás tervezés következtében szerkezeti, valamint szigetelési problémákat okozhat.

3. A harmadik, egyben legtöbbet előforduló ok, amennyiben az adott épület, a kor hőszigetelési technikájának megfelelően, magas építési- és anyagköltségek mellett, szakképzett szigetelési mérnökök bevonása nélkül készül. A magas költségeket felemésztő hőszigetelőrendszeren, hosszú távú hatékonyság helyett, már 3-4 év elteltével komoly problémák jelentkezhetnek.

A szerkezet utólagos javítása elhanyagolt épület homlokzatainak málló helyenként hiányos nagyobb részben porózus felületei a legtöbbször sokkal nagyobb költségeket emészt fel, mintha már a kezdeti időszakban végeznénk apróbb beavatkozásokat így állagát megőrizve egy száraz stabil alapunk van egy esetleges későbbi homlokzat szigetelésnek..

A szerkezet károsodásának alapesete, amikor a főfal, a kapilláris hatás következtében szívja fel a talaj nedvességtartalmának egy részét. Bonyolultabb a feladat, amennyiben a magas talajvíz következtében, a víznyomást kell leküzdeni. Mindezek következtében a falon salétrom lerakódás látható, ami a folyamatosan felfelé áramló nedvesség elpárolgásának következménye. A probléma orvoslásának első, egyben legfontosabb lépése a megfelelő diagnosztika. Kezdetben a fal nedvességtartalmának mérését szükséges elvégezni. Előfordul, hogy a falfelszín első látásra száraznak tűnik, azonban a belsejében, illetve a fal közé eső rétegeiben magas nedvességtartalom mérhető.

Adott épület falszerkezetében mérhető nedvességtartalmat mérsékelt fordulatszámmal működő fúróval szükséges végezni, nehogy a felmelegedett fúró kiszárítsa a furat közvetlen környezetét, ily módon torzítva a mérés eredményét. A mérés során a falszerkezet sótartalmát is mérik, ebből is következtetve az adott réteg nedvességtartalmára. Az úgynevezett nedvességmérő a falszerkezet telítettségét is méri, ami a falszerkezet típusától függően eltérő eredményekkel szolgál. E három tényező – a falszerkezet telítettsége, nedvességtartalma, valamint porozitása – segítségével már meghatározható az adott falszerkezet tényleges nedvességtartalmának mértéke. Általában ez az épületbe lépve illetve a falazat érintésével érezhető tapintható probléma nem beszélve a korábbi felázások és beázásoktól előjövő foltosodásakról amik kis idő elteltével szabad szemmel is láthatóak

Elsődleges cél, hogy a falban felfelé áramló nedvesség útját elzárjuk lehetöleg ezt minnél lejebb. Ebben az értelemben a vízszintes szigetelés is csak abban az esetben eredményes, amennyiben a falszerkezet mindkét oldala szabad, melynek következtében a felfelé áramló falnedvesség nem képes megkerülni a szigetelést. Ellenkező esetben a meglévő vízszintes szigetelést függőleges szigeteléssel szükséges pótolni, így biztosítva a függőleges falsíkok problémamentes vízzárását. Legtöbb esetben ez is csak abban az esetben hatékony amikor a szobák aljzatának felbontosát követően a megfelelő rétegrend kivitelezésre kerül. Sajnos ezek a beavatkozások ideje alatt a lakás teljesen lakhatatlanná válik de minden esetben megéri a ráforditott idöt és energiát. Akudt esetekben ahol nagyon magas talajvizzel kell számolni mindenesetben javasolt speciális közegben létrehozott dréncső rendszer az épület alapozása mentén majd a visszatöltött talajra zárt kifelé lejtetett járdákkal a csapadék víz elvezetéssel is minimalizálhatjuk a nedvesség felvételt. Tapasztalataink szerint 1-2 hónapon belül látványosan száradások érhetők el a falazatoknál. Ezeket a munkálatokat akár késő összel is elvégezhetjük hiszen igy például a belsőtérbe levert felázott vakolatok irányába is tud szellözni az épület. Kora tavasszal igy az első naposabb szárazabb idő beáltával már 5 fokban megkezdödhetnek a belső kis idő elteltével a külső homlokzat-szigetelési munkálatok. Ezek preciz elvégzésére is mindenesetben csak szakemberek bevonásával célszerű nekikezdeni. Mi munkáinkra garanciát vállalva biztositjuk az ön nyugalmát igy nem okozhat álmatlan éjszakákat önnek egy hanyagul elvégzett állagmegovási vagy felújítási munkálat. Hívjon bizalommal ! Ötleteinkkel és elképzeléseinkkel segitjük önt!Hivja a 06 70 502 3889 számot

Fűtésrendszerek

Nem véletlen, hogy elsősorban családi házak, illetve más épületek építésének, vakolásának főszezonja nyárra és ősz elejére esik. Tavasszal és nyár elején felfalazzák a házat, ráteszik a tetőt, beszerelik a villanyt, majd július és szeptember közötti időszakban történik a vakolás és szigetelés, hogy utána még a festés is kiszáradjon.

Mindamellett egész évben lehet vakolni, októberben, sőt novemberben is, de vegye számításba, hogy novemberben már bármelyik pillanatban kopogtathat a tél az ajtón. A mínusz fokok beálltával éjjelnappal fűteni kell a fagyveszély miatt, ugyanakkor nappal szellőztetni is szükséges, hogy kiszáradjon az épület belső tereiből az építési nedvesség. Éppen ezért plusz költség jelentkezhet, ha nagy a hideg. Bár mostanában egész sokára köszönt be a tél, azért érdemes az évben előredolgozni, hogy esélyt se adjon a szeszélyes időjárásnak.

Építkezés során, ha fűtésről van szó, akkor az energiatakarékosság ma már jogos elvárás. De vajon milyen lehetőségek léteznek a megtakarításra és melyek azok a hatékony megoldások, amelyeket mindenképpen érdemes fűtéskorszerűsítéskor figyelembe venni?

Termosztatikus radiátor szelepek

Jelentős energiamegtakarítás eszközölhető, úgynevezett termosztatikus radiátor szelepek használatával. Ebben az esetben a szabályozhatóságon van a hangsúly, működésének lényege, hogy a fűtésrendszer automatikusan biztosítja a helyiségek eltérő igényű hőmérsékletét. Éjszaka, vagy ha nem tartózkodik a lakásban, a termosztátfej kisebb értékre állításával gondoskodhat a megfelelő hő- és energia-megtakarításról. Ilyen hasonló megfontolásból is érdemes külön körök kialakitása is igy ezek kiiktatásával is rengeteg energia takaritható meg.

Szobatermosztát

A költségek enyhítésének másik lehetősége, ha programozható szobatermosztátot alkalmaz. Ezekkel személyes életritmusához igazítva, hatékonyabb energiafelhasználást érhet el, minimálisra csökkentve a feleslegesen elpazarolt hőenergia mennyiségét. Mindez jóval kényelmesebb megoldást nyújt a hagyományos termosztátokkal szemben.

Kondenzációs kazánok

A fűtéskorszerűsítés magasabb szintjéről akkor beszélhetünk, amikor például új kazán kerül beépítésre. Egyre elterjedtebbé válnak az ún. Kondenzációs kazánok, melyek átlagosan 10%-kal jobb hatásfokkal működnek, mint a hagyományos készülékek. A magas teljesítmény annak köszönhető, hogy a rendszer, a tüzelés, a fűtés során felszabaduló füstgázból is képes hőt nyerni, így a felszabadított hőenergia nem távozik veszteségként. A rendszer maximálisan környezetbarát, a ma rendelkezésre álló legjobb technikai megoldás. Talán még ennél is fontosabb, hogy a füstgáz hasznosításának köszönhetően igen kedvező az energiafelhasználása, így nagy mértékű gázmegtakarítást, kisebb kiadási költségeket eredményez.

Gázbalesetek megelőzése

A médiában általánosan sokat lehetett hallani gázbalesetekről. Felmérések szerint Magyarországon évente megközelítőleg 50 ember veszti életét e tragikus kimenetelű balesetek során. Szakemberek véleménye szerint, e balesetek két fő okra vezethetők vissza: egyrészt a fűtő/melegítő berendezések nem megfelelő karbantartására, illetve a karbantartás halogatására, vagy hiányára.

A másik nagy hibaforrás, a gázkészülékek üzemeléséhez szükséges levegő utánpótlásának hiánya, illetve, a kémény állapota, huzata, mely szoros összefüggésben áll a légutánpótlással. Mindkettőre kiemelt figyelmet szükséges szentelni.

A fűtésszezon kezdete előtt a következő szakmai tippek, jó tanácsok megfontolása javasolt:

• amennyiben van, évente ellenőriztesse kéménye állapotát, mely ellenőrzésre érdemes fűtésszezon előtt sort keríteni.

• a karbantartást, javítást bízza minden esetben szakemberre, továbbá

• kérje ki szakember véleményét, szagelszívó vásárlása vagy műanyag nyílászárók beépítése esetén.

• amennyiben szükséges, használjon lakószobájában légbevezetőt, a vizes helységekben (WC, fürdőszoba, konyha) légelvezetőt.

• kérjen évente teljes körű felülvizsgálatot gázkészülékeihez – lásd kazán, bojler, konvektor. Hasznos védelmi elem a szénmonoxid érzékelő használata is !!!.

Hangszigetelés lépésálló anyagból

Az ideális hangszigetelő rendszer bárhová felépíthető, akár a szomszédos lakás felöli zajos falra is. Tökéletes hangszigetelés azonban nem várható, mert az épületszerkezet egyes területein, például a födémeknél és a sarokpontokon megmaradnak a hanghidak, és ezzel együtt az áthallás is. A belmagasságból néhány centimétert veszítve folytatható a szigetelés felül, álmennyezet kialakításával, mely lehozható a belső térelválasztó falakra is. Ez azonban meglehetősen költséges, és a hasznos teret is csökkenti.

Úsztatott födém rendszer

Gyakran felmerülő probléma az épületrészek, illetve lakások között jelentkező, kellemetlen hangok átszűrődése. Mindezt a felső terek padlóinak lépés-hangszigetelésével, úgynevezett úsztatott rendszerek beépítésével lehet elérni. Ennek lényege, hogy a merev és rugalmatlan födémszerkezeten rugalmas anyagot helyeznek, melyen úszik a merev padlózat. A hanghidak elkerülése érdekében célszerű, hogy a padlózat is csak rugalmas elemeken keresztül érintkezzen az oldalfalakkal. Az úsztatott födémrendszer, lehet például polietilén hablemez, vagy betonréteg, de lehet kőzetgyapot lemez is, amelyre teherelosztó aljzatbeton, illetve bármilyen burkolat fektethető.

Kedvező lépéshang-szigetelés elérése érdekében, belső terek esetén, a falaknál, illetve a széleknél is biztosítani szükséges a rugalmas ütköztetést. E megoldások azonban csak többszintes lakások esetében fejtik ki előnyös tulajdonságaikat, mely akár utólagosan is beszerelhető. Más tulajdonában lévő lakásban aligha engedik, hogy az alul lakó kérésére hangszigetelést építsenek ki a felső lakás padlózatán. Ilyenkor csak az előbbiekben már leírt álmennyezetes szigetelőrendszer készíthető el, ami biztosan nem olyan hatékony, mint a padló hangszigetelése.

További zajforrások épületekben

Az esetleges lépéshangokon és szomszédos falakon kívül, a lakótömbök lakásai közötti egyéb áthallásokról is szükséges beszélnünk. Elsősorban a mai építészetben gyakori, hogy az épületrészeket, vagy lakásokat valamilyen technológiai vezeték köti össze. Ilyen például a panelfalakba beleöntött konnektor süllyeszték, a televíziós kábelcsatornák, a központi elszívók vezetéke, továbbá a függőleges szerelőaknák.

A zajvédelem elleni elsődleges lépés, ha az esetleges átkötő nyílásokat eltömíti. Ezek kitölthetők gipsszel, PUR habbal, habarccsal, a lényeg, hogy a kitöltés mindenképpen légmentesen történjen.

További zavaró zajforrásként funkcionálhat a lakás bejárati ajtaja, illetve bizonyos esetekben tetszőlegesen bármelyik belső ajtó. A hangszigetelés egyik praktikus megoldása a vattával történő bélelés, majd annak műbőrrel való lefedése. Fontos, hogy a hangszigetelő borítás minél jobban ráforduljon az ajtó éleire, illetve lehetőleg rázáródjon a tokra. A záródó felületek tökéletes illeszkedése ugyancsak fontos, amennyiben ez gyalulással vagy csiszolással nem biztosítható, akkor réstömítő profilokat szükséges alkalmazni. A bejárati, illetve belső ajtók megfelelő hangszigetelése csak abban az esetben hiánytalan, ha a tok és a fal közötti réseket tökéletesen kitölti PUR habbal.

Hangszigetelés

A hőszigetelő és hangszigetelő rendszerek felépítése gyakran nagyfokú hasonlóságot mutat, vagy azonos. Adott épület Hangszigetelés különböző okok miatt mehet végbe.

Leválaszthatja személyes terét környezetétől, amennyiben házát, vagy lakását kívánja óvni a kívülről jövő hanghatásoktól, vagy fordítva. Megint más például egy kisebb hangstúdió Hangszigetelése, ahol nem juthat zaj se ki, se be, továbbá a belső tér akusztikája is fontos.

Hangszigetelő rendszer építése során, mérlegelni kell a hangvisszaverődés lehetőségét is, mely rendszer végleges kialakításában esztétikai szempontok is fontos szerepet játszanak. Fizikailag a jó hangszigetelő anyagban a hang, illetve a levegő rezgése felemésztődik – lásd például fa, kőzetgyapot és az üveggyapot.

Különösen a modern építészetben gyakori, hogy a lakásokat valamilyen technológiai vezeték – értsd konnektor, kábelcsatornák, központi elszívók – akusztikailag is összeköti. A kellemetlen, gyakran idegesítő hanghatások beszűrődése azonban az esetek többségében elkerülhető.

Komplett generálkívitelezéseink során műszakis kolegáink folyamatos felügyelete mellett zajlanak a kivitelezések. Igy minden esetben a legoptimálisabb megoldás kerül kívitelezésre t

Igy megrendelőként végig biztonságba érezheti magát az építkezés ideje alatt.

Hangszigetelő falburkolatok

Bár a hő, illetve a hang fizikailag nehezen hozható összefüggésbe egymással, a hő, illetve Hangszigetelés területén rendkívül sok esetben összetalálkoznak. Általánosságban a hő-, illetve hangszigetelő rendszerek, felépítésüket, szerkezetüket, továbbá funkciójukat tekintve, nagyfokú hasonlóságot mutatnak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a hőszigetelő rendszerek kellő hangvédelmet biztosítanak a környezetből szűrődő kellemetlen hangok ellen, illetve, hogy a hangszigetelő rendszerek segítenek, hogy otthona az év minden napján a megfelelő hőmérsékletet biztosítja.

Hangszigetelés alapesetei

A következőkben betekintést nyerhetnek a Hangszigetelés gyakori helyzeteibe. Nagy általánosságban 3 alapesetről beszélhetünk.

Az első, mikor saját otthonát, személyes terét próbálja meg védeni a környezetből érkező, kellemetlen és zavaró, külső hanghatásokkal szemben – például járókelők csevegése, kopogó hangok, gépjárművek és egyéb közlekedési eszközök morajlása.

A második alapeset az előbbi fordítottja, mikor közvetlen környezetét, például a szomszédokat, próbálja meg védeni az Ön által keltett hanghatásoktól – például hangos focimérkőzés a televízióban, reggeli éneklés a zuhany alatt.

A harmadik eset ezek keresztezéséből jön létre, mikor egy adott térbe se ki, sem be nem szűrődhet semmilyen zaj, illetve adott esetben még a belső tér akusztikája is fontos szerepet játszik – mint például egy hangstúdió esetében.

Hangszigetelő anyagok

A hőszigeteléshez hasonlóan, egy épület, vagy épületrész Hangszigetelését is a résszigeteléssel szükséges elkezdeni. Ugyanúgy, mint a hőszigetelés esetében, a megfelelő Hangszigetelés kialakítása során is a nyílászárók melletti hézagok, illetve az épület szerkezetének hiányos részeinek tömítésével szükséges kezdeni a munkálatokat. A megfelelő Hangszigetelési rendszer kivitelezése szinte megegyezik a hőszigetelésnél leírtakkal: a nyílászárók, pontosabban a tokok melletti hézagokat habszivaccsal, majd poliuretán habbal, valamint szilikon tömítőanyaggal szükséges kitölteni, hogy a felületek résmentesen illeszkedjenek egymásba.

A falszerkezethez hasonlóan a nyílászárók hangszigetelő képessége is változó képet mutat. A jól záródó, dupla ablakok mellett, jelenleg legjobb megoldást a többrétegű, nemesgázzal kitöltött, úgynevezett termoplán üvegezésű nyílászárók jelentik. Jó Hangszigetelésük mellett, hőszigetelésre is rendkívül alkalmasak. DE semmi esetre sem feletkezünk meg a szellözök beépitéséről!!!

A nyílászárók azonban csak egy részét alkotják az adott épület összetett szerkezetének. Ennek értelemében, a kívülről befelé, vagy éppen fordítva, a belső terekből a környezet felé szűrődő hangok, az épület falainak felületével is érintkeznek, pontosabban az adott falszerkezettel is kapcsolatba kerülnek. Ennek értelmében, az adott falszerkezet – erősen függve annak szerkezeti összetételétől, fizikai állapotától stb. – egyrészt elnyeli, másrészt visszaveri, illetve átereszti a hanghullámokat.

Hangvisszaverődés

Amennyiben elsődleges célja, hogy megvédje otthonát, közvetlen környezetét, illetve személyes terét a környezetből érkező zavaró hanghatásokkal szemben, akkor első lépésként szükséges felmérnie a hangvisszaverődés mértékét. Minél nagyobb területű sík felülettel rendelkezik otthona, annál nagyobb a környezetből érkező hangok falszerkezetben való elnyelődésének mértéke. A megoldás, hogy árnyékolja épületét a kellemetlen zajok ellen. Mindezt különböző módon teheti, például egy nem túl esztétikus, ám forgalmas főutak, autópályák mellett előszeretettel alkalmazott plexi, vagy műkerítéssel, mely adott esetben helyettesíthető tujasorral, gyümölcsfákkal stb. is. Bármelyik megoldást is választja, tanácsos a kivitelezés esztétikai oldalára is kellő figyelmet fordítani.

Klasszikus Hangszigetelés

Amennyiben a kellemetlen hanghatások áttörték az első hangvédelmi zónát, úgy érdemes az épület homlokzatának megfelelő szigetelésén elgondolkozni. A hangszigetelő anyagok jelentős része elnyeli a kívülről érkező hanghatások jelentős részét, majd azokat hőenergiává alakítja. Éppen ezért elsősorban a szálas szerkezetű szigetelőanyagok, mint például a fa, kőzet- vagy üveggyapot, rendkívül jó Hangszigetelési tulajdonsággal rendelkeznek.

Az esetek többségében a felhasználás célja határozza meg, hogy az egyes Hangszigetelési anyagok milyen szerkezetbe kerülnek beépítésre.

Az úgynevezett szálas szigetelő paplan, a legmegfelelőbb megoldás a homlokzati hang-, illetve hőszigetelés esetében. A merev burkolat egyrészt visszaveri a zavaró hangok jelentős hányadát, a flexibilis szigetelőanyag pedig elnyeli a levegő rezgését. Ennek következtében jelentősen csökken az esélye, hogy a hőszigetelésnél már tapasztalt hőhidak mintájára, úgynevezett hanghidak alakuljanak ki.

Hangszigetelő rendszer felépítése

Az általános hatékonyságú hangszigetelő rendszer felépítése a következő.

Első körben egy rácsszerkezetet szükséges a falazatra rögzíteni, melynek funkciója a szerkezet biztos tartása, rögzítése. Ezután a rácsszerkezeten belül kialakított közökbe helyezz el a szálas szerkezetű, hangszigetelő rendszert, majd ennek belső borítását – például gipszkartont.

Ügyeljen arra, hogy a rácsszerkezet, illetve a szigetelőanyag vastagsága megegyezzen. A Hangszigetelés hatékonysága, illetve a szigetelő anyag vastagsága egyenes arányosságban áll egymással. Fordítson kitűntetett figyelmet a vázszerkezet rögzítési pontjaira, mert a merev falszerkezet könnyebben vezeti a hangot. Ezeken a pontokon fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy hanghidak keletkeznek.

Házfelújítás - tanácsok

Az elvégzendő feladat t&i